Kezdőlap » Turisztika » Látnivalók » Abasár királyi és egyházi központ

Abasár királyi és egyházi központ


Két középkori írott forrásból ismerjük Aba Sámuel hiteles történetét. A két forrás a történelmi tényekben nem különbözik, csupán Aba Sámuel király megítélésében.

Aba Sámuel Magyarország harmadik királya volt, 1041–1044 között uralkodott és szerepe ma is megosztja a történetírókat, a nép azonban sokáig szentként tisztelte. Az egyik forrás a Magyar Krónika (amelynek Abasárra vonatkozó része a Szent László korabeli ősgesztából származik, amit a 13. században Kézai Simon saját gesztájával dolgozott össze, majd 14-15. századi krónikakompozícióként maradt fent), a másik forrás pedig, a 14. századból fennmaradt Szent Gellért legendája (amely, 11. századi forrásokat tartalmaz).

Aba Sámuelt Szent István művének örököseként, folytatójaként tartják számon, aki a független magyar állam megőrzéséért és a kereszténység elterjesztéséért harcolt. Származását tekintve, feltételezések szerint a kabar törzsek feje lehetett és mielőtt király lett, már igen magas pozíciót töltött be. Az bizonyos, hogy ispán (a királyi kíséret tagja) volt, és azok közül is a legmagasabb pozíciók egyikének birtokosa, valószínűleg nádorispán volt. Aba Sámuel, vagy apja lehetett a Géza vagy István által, Örstől vagy utódaitól elfoglalt terület első ispánja. Nőági rokonságban állt I. Istvánnal, feltehetőleg István feleségül adta hozzá lányát (bár nem teljesen tisztázott, hogy nőági rokona húgát, vagy lányát jelenti). Már ispánként megkezdte abasári központjának kiépítését. Az ásatások során az Abasáron – Magyarországon, egyedülálló módon, a legjobb állapotban megmaradt és – feltárt kőépítmény eredetileg Aba Sámuel udvarháza lehetett, amely igazgatási és gazdasági funkciókat töltött be. Egyes feltételezések szerint, akár az északkeleti régió ősmegyéjének a központja is lehetett Abasár, hiszen a térségben nem található az abasári maradványokkal egyidős, hasonló méretű épített központi kőmaradvány. A megye névadó várát a magyar krónika szerint Aba király építtette.

A település egyházi központ is volt, Aba Sámuel udvarháza bencés monostorként működött, és a jelenlegi Katolikus Templom helyén apátsági templom állt. „Egyedülálló jelentőségű a magyar történelemben, nem csak az építtető és itt eltemetett uralkodó személye miatt, de azért is, mert az államalapítás korának ez az egyetlen ránk maradt, és teljesen feltárható, bemutatható királyi udvarháza.” Aba király halálának körülményei nem tisztázottak, az biztos, hogy a ménfői csatát követő időszakhoz köthető. Egyes feltételezések szerint a „sajátjai” árulták el és ölhették meg, mert túlzottan demokratikus nézeteket vallva gyakran keveredett az alacsonyabb származású néppel. Holttestét először Feldebrőn helyezik nyugalomra, és a történészek szerint a feldebrői monostort már a királyi sír fölé emelték. Az Abák vitték „saját földjére”, Abasárra Aba Sámuel holttestét és az udvarház területén temethették el. Az nem tisztázott, hogy a létesítmény már akkor bencés monostorként működött-e, vagy a királyi sír ápolását bízták a bencés szerzetesekre és ezért hívták be őket Abasárra.

Abasári udvarház rekonstrukciója
Abasári udvarház rekonstrukciója

Az bizonyos, hogy Aba Sámuel halála után is az Abák nemzetsége számára – egyházi szempontból is – fontos, térségi központ volt Abasár. Az egyházi és kulturális szerepén túl, valószínűleg gazdasági, politikai funkciókat is betöltött.

Tehát Abasár szerepe a 14. század előtt nem csak azért lehetett kiemelt, mert királyi központ volt. A rendezetlen és forrongó politikai körülmények között olyan központként szolgált, mely alkalmas volt védelmi funkciókra – sajátos hegyvidék-síkság találkozásán elhelyezkedve – egészen a Károly Róbert korában bekövetkezett konszolidációig, amikor egy térségi központ más funkciók mentén, más földrajzi, domborzati adottságokkal vált kívánatossá. Feltehetőleg akkor vette át ezt a szerepet Gyöngyös.

„Minden jel arra vall tehát, hogy a XI. századi Abasár a korabeli Visegrádhoz hasonló település lehetett, még azt sem zárhatjuk ki, hogy eredetileg a megyésispáni rangot viselő Aba rezidenciája volt, így akár a megye korai székhelyének is tekinthetjük.”

Aba Sámuel ábrázolása
Aba Sámuel ábrázolása

image005

A 18. században, Aba Sámuel állítólagos sírhelyén, a Bolt-tető alatt pincét építettek, ahol 1773-ban, báró Haller Sándor gúnyos szövegű emléktáblát avatott: „…ez üregbe volt letéve Sámuel Aba, Magyarország III. királya vagy inkább zsarnok, ország pusztító. Gonosszal és kegyetlenséggel teljes király, ki népe által a Tiszánál megöletett. Bámuljátok a dolgok éktelen változását, a királyi sírboltból lett borospince felett! …” A tábla tanulsága szerint a magyar főurak nem szerették Sámuelt, a nép azonban annál inkább.

ABASÁR – NEMZETSÉGFŐI ÉS KIRÁLYI KÖZPONT A KORA KÖZÉPKORBAN

A KIRÁLYI KÖZPONT EMLÉKEI – RÉGÉSZETI LELETEK, ÉPÍTETT EMLÉKEK ABASÁRON

„Abasár a magyar történelem legmeghatározóbb korszakának, az államalapítás korának egyedülálló emlékhelye. A korszak más fontos helyszíneivel: Esztergommal és Székesfehérvárral szemben Abasár különlegességét páratlan épségben fennmaradt államalapítás-kori építészeti és régészeti emlékei adják, amelyek lehetőséget teremtenek mindenki számára e sorsfordító korszak élményteli megismerésére.”

Buzás Gergely, Igazgató, Visegrádi Mátyás Király Múzeum

Abasár tehát abban a különleges helyzetben van, hogy egyedülállóan a legjobb állapotban megmaradt és megtekinthető királyi udvarház épített emlékeivel rendelkezik. Ennek a jelentősége abban áll, hogy Abasár ilyen formán alkalmas arra, hogy a Mátra új turisztikai-kulturális központjaként, és országosan is egyedülálló módon megmutassa a kora középkori történelem egy meghatározó és kiemelt korszakát és központját.
A Bolt-tetői feltárás kezdetén szinte azonnal bebizonyosodott: Abasáron Aba Sámuel nemzetségfői központjának épített maradványai lelhetők fel, 2014-ben Csorba László a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a palota és a feltárási terület hungarikummá nyilvánítását és a Nemzeti Értéktárba történő felvételét kezdeményezte.

Aba Sámuel királyi udvarházának Nemzeti Értéktárba történő felvételét támogató és hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentum
Aba Sámuel királyi udvarházának Nemzeti Értéktárba történő felvételét támogató és hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentum
Bolt-tetői feltárás
Bolt-tetői feltárás

image011

Azóta, évről-évre bővül a feltárt területet. Az Önkormányzat az Eszterházy Károly Főiskola, a Dobó István Vármúzeum és az Aba Sámuel Kulturális Alapítvány közös munkájának eredményei már jól láthatóak a település központjában.

A KIRÁLYI ROTUNDA FELTÁRÁSA

A Bolt-tetői feltárás, a teljes rotunda és a nyugati fal
A Bolt-tetői feltárás, a teljes rotunda és a nyugati fal

image015

image017
A Bolt-tető feltárása során fellelt épületegyüttes Aba Sámuel nemzetségfői központjának korai maradványait foglalja magában. Az eddigi munkák során egy úgynevezett rotundát, vagyis kör-alakú keresztelőházat sikerült feltárni. Ez egy közel tíz méter átmérőjű fallal körülvett építmény. A nyugatra eső bejárat vezet az egykori építmény centrális terébe, melyet átlagban másfél méter magas, és kisméretű kiugró pillérek tagolják. Belül egyelőre egy tartópillér építményt találtak és helyenként a padozaton nyomon követhetőek a habarcspadló maradványai. A kapuépítmény előtt a mátrai kavicsokból sűrűn rakott több négyzetméternyi járófelület megmaradt, amely mérések szerint a körépítmény előtti eredeti járófelület volt.

A feltárás terve 2008. Abasár régészeti kutatási dokumentációja – Fodor László régész
A feltárás terve 2008. Abasár régészeti kutatási dokumentációja – Fodor László régész

Továbbá, a feltárások során déli, délnyugati irányban hosszú falszerkezetre bukkantak. A rotunda külső, feltárt falsíkja mellett az eredeti terméskő, láthatóan felmagasodik a járófelület fölé.

A rotunda déli oldala
A rotunda déli oldala

Ettől nyugatra sűrűn betemetett temetkezési helyet találtak. Az itt lévő temetkezéseket 1971-1972-ben már jórészt feltárták. Innen két teljesen ép sírkő a Gyöngyösi Mátra Múzeumba került. A feltárások során összesen 14 temetkezési helyet találtak, közülük 9 régészeti vizsgálatra alkalmas sír volt.

Temetkezési hely, sírok
Temetkezési hely, sírok

A temetőt későbbi lezáró fala melletti területen került elő egy kerek, vegyes kövekből rakott ún. kürtősen felhúzott építmény is. Erről jelen pillanatban még nem tudták eldönteni, hogy kútnak épült, vagy pinceszellőző-kürtő volt. A járófelületen talált égett, hamus és vöröses felület egykori nagyobb tűz nyomait bizonyítja.

A kút vagy kürtő
A kút vagy kürtő

Közelgő események

Nyomtatványok