Kezdőlap » Turisztika » Abasári bor » ABASÁR, EGY KORTY TÖRTÉNELEM

ABASÁR, EGY KORTY TÖRTÉNELEM


„ABASÁR, EGY KORTY TÖRTÉNELEM” – SZŐLŐTERMESZTÉS, BORKULTÚRA A KIRÁLYI KÖZPONTBAN – BORKULTÚRA

AZ ABASÁRI BORKULTÚRA TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉS TÖRTÉNETI ALAPJAI
A lakosság már a római kortól kezdve szőlőműveléssel foglakozott a településen és környező vidékein. Abasár erőssége abban rejlik, hogy a szőlőtermesztés újjászületése – a nagy filoxéria járvány után – innen indult és országszerte innen terjedt el újra.

A vulkánikus hegyoldal kiváló talajt nyújt a jó minőségű szőlő termesztésére. A helyiek megélhetését jelenti a szőlő. Abasár a fehér szőlőfajok számára a legkedvezőbb terület. A Sár-hegy lejtőit a Kékes árnyéka védi a szélsőséges időjárási viszonyoktól, így biztosítva az állandó és kiszámítható minőséget a kiváló borok számára. Sár-hegy vulkánikus kőzetén, löszös talajon teraszos szőlőtermesztés folyik. Abasár pincéinek múltja több mint 1000 évre tekint vissza.

Az évszázadok során kiépült a teljes, többszintes pincesor, amely megfelelő hasznosítással egyedülálló élményt jelenthet a település turizmusában. A hatalmas tereket is magában foglaló pincerendszer a vendéglátás, kulturális események, illetve klimatikus kúrák helyszíneként egyaránt fontos elemévé válhat a település kínálatának. A mai napig bővítik a pincéket, amelyek sajátossága, hogy a pincesor egészét – a nemzetségfői központ alatt – egyetlen sziklatömbben alakították ki, amelyet csákánnyal, kézi erővel vájtak ki. A pincék falán jól látszanak a vésési nyomok. A kivésett köveket építészeti célokra hasznosították a helyiek – a mai napig láthatóak a vörös kőből készült építmények a pincesor felett, ma is egyedi látványát adják a település épített környezetének.

Abasár teraszos szőlőtermesztése
Abasár teraszos szőlőtermesztése

ABASÁRI DR. HANÁK KOLOS – A MAGYAR BOROK MEGMENTŐJE
Az 1800-as évek végén, az ország több területén végigsöprő filoxéra járvány Gyöngyös környékén is kipusztította a szőlőállomány nagy részét. Dr. Hanák Kolos gyöngyösi ügyvéd, kúriabíró, gyöngyösi Casino igazgatója – és a térségi turizmus fellendítője, a Kárpát Egyesület Mátra Osztályának és a Rózsa Compánia alapító tagja, a Mátra kalauz szerkesztője – szívügyének érezte, hogy a pusztító folyamatot megfékezze.

Hanák Kolos Abasárt választotta, hogy földbirtokosként újjáteremtse a szőlészetet és a minőségi borkultúrát. Több kipusztult szőlőbirtokot vásárolt Abasáron (Sáron)– teljes áron – amely az egyik legfertőzöttebb terület volt. Külföldi szakembereket hozott és Egerbe vitte az abasári gazdákat, hogy megtanulják a szőlőoltás új technikáját. A falu parasztgazdáit is mozgósította az ügy érdekében, – teljes napszámot fizetett minden abasári férfinek arra az időre, míg megtanulták az új szőlőoltást. Így, egyrészt munkát adott a szőlőjárvány miatt elszegényedő lakosoknak, másrészt „a szőlő megmentésével” egy egészen új szőlészeti technikát fejlesztett ki, amelyet a mai napig az ország egész területén a minőségi szőlészet alapjának tekintenek. 1896-ban már oltványkészítő tanfolyamok indultak Abasáron, amiről bizonyítványt is kaptak a gazdák.

abasári dr. Hanák Kolos és a Mátra Egylet jelvénye
abasári dr. Hanák Kolos és a Mátra Egylet jelvénye

image005

Hanák Kolost a helyi szőlészet-borászat terén elért eredményeiért a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete igazgatósága választmányi tagjai közé emelte.

1912-ben Hanák gazdatanácskozást szervezett Abasáron, a szőlészet-borászat fejlesztése érdekében. A községért végzett kiemelkedő munkájáért az uralkodó 1911-ben nemesi rangot adományozott neki, abasári előnévvel. Halála után emlékplakett névadója lett. A Hanák Kolos Turistaegyesület 1991 óta Hanák Kolos Teljesítménytúrákat szervez.
Az abasári borkultúra történetéhez tartozik, hogy az ország különböző régióiban az abasári oltványkészítés technikáját oktatták és akár 1 millió oltványt is értékesítettek évente. Innen terjedt el az úgynevezett bakhátas oltványalany-szúrás az egész országban.

ABASÁR GAZDASÁGA ÉS SZŐLŐTERMESZTÉS A XX. SZÁZADBAN
1922-ben Abasáron pinceszövetkezet alakul és a következő évben az Abasár és Vidéke Hitelszövetkezet. 1924-ben a Hangyaszövetkezet 3,5 millió koronát forgalmaz. Már az 1930-as években országos hírű magángazdaságok működnek Abasáron, amelyek világhírű oltványokat és bort termelnek és szállítanak az ország különböző területeire és külföldre.

Az 1948-49-es első téeszesítési hullám során azok a gazdák, akik kimaradtak a tszekből létrehozták az Oltványkészítési Szakcsoportot. Az első tsz 60 (elsősorban a földosztás során nincstelenül maradt) taggal működött.
Az 50-es években működő Állami Borforgalmi Intézet funkcióját veszi át a második téeszesítési hullámban létrejövő mezőgazdasági termelőszövetkezet. Tehát, a termelés mellett a környező területek szőlőinek a felvásárlását is bonyolítja. 1960 december 22.-én alapítják meg a Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amely már az abasári termelők 95%-át magában foglalja és a korábbi Oltványkészítő Szakcsoport tagjait is beolvasztja. A tszen belül brigádok működtek, amelyeknek a vezetői a korább szőlőtermelő nagybirtokosok voltak. Az 1970-es években 30 millió forinttal (kisajátított összeggel) kezdtek hozzá az új szőlőtelepítéshez. 250 holdon, a Sár-hegy oldalán 1968 és 1972 között tereprendezés folyik és 1978-ban vágják ki az utolsó régi telepítésű szőlőtövet, mivel ezek már csak 5-20 mázsa szőlőt termeltek hektáronként.

A Rákóczi mgtsz. 1974-ben megkapta a Kiváló Szövetkezet címet, amely 1979-ben összesen 1132 tagot számol.
1976-ig a szőlőt csak borként dolgozták fel. Ezekben az években 18-20 ezer mázsa szőlőt hasznosítanak. A kétszer fejtett borokat az egri pincegazdaság és a VOSZK Szövetkezetek Kereskedelmi Ipari Közös Vállalata vette meg “abasári olaszrizling” néven. A hetvenes évek elején már más fajták is megjelennek, mint például a rizlingszilváni, a sauvignon, a tramini és a leányka. Az 1972-es esztendőben 860 ezer üveg olaszrizling jutott el a Szovjetunióba, de szállítottak Nyugat-Németországba és megrendelőjük lett az NDK és Lengyelország is. Az éves mennyiség elérte a 2,8 millió palackot. A forgalmazott fajták az olaszrizlingen kívül a leányka, rizlingszilváni és muskotály borfajták voltak. Több, mint 1 millió oltványt és több tízezer palack bort szállítanak a Szovjetunióba és más Kelet-európai országba, valamint Ausztriába már a rendszerváltást megelőző időszakban is. Az mgtsz gazdálkodáson túl oktatási funkciókkal is bírt, a generációs tudást egymásnak adták át a gazdálkodók.

Az Abasárról származó oltványokat országszerte terjesztik, például Székesfehérvárra, a balatoni borvidékekre és emellett Nyugat- és Kelet-Európába.

A tsz 20 éve alatt gazdag gépparkkal végezték a mezőgazdasági munkákat Abasáron. Tucatnyi tehergépkocsival, 18 traktorral, fél-tucat lánctalpas erőgéppel rendelkezett a szövetkezet. A géppark ma is megtekinthető Abasáron.

Mezőgazdasági gépek Abasáron
Mezőgazdasági gépek Abasáron

image009

Miután a mezőgazdasági munkák erősen időjárási és évszak-függőek, ezért a tsz számára szükséges volt valamiféle melléküzemágra is. Ezért 1961-ben létrejött egy építő részleg is a tsz-en belül. A részleg maximális létszámmal, 85 fővel működött. Építészeti teendőket, pincebővítéseket végeztek a településen.

A Rákóczi Termelőszövetkezet szervezeti felépítése
A Rákóczi Termelőszövetkezet szervezeti felépítése

ABASÁR A HAZAI OLTVÁNYNEMSÍTÉS FŐVÁROSA, A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN IDŐSZAKBAN AZ ABASÁRI BORKULTÚRA JELENE

Abasár borkultúrája azóta is töretlenül ível felfelé. Évente több tízezer szaporítóanyagot készítenek és értékesítenek a helyi borászok. Valamint, továbbra is térségi-, felvásárló szerepet is betölt. Abasár Önkormányzatának céljai között szerepel Abasáron egy központi feldolgozó- és palackozó központ létrehozása, amely a térségi boripar integrálását és fejlesztését szolgálná.

1992-ben abasári székhellyel megalakult a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége, amelynek első elnöke a Rákóczi mgtsz vezetője volt. A szövetség tagjai az ország legkülönbözőbb területeiről származnak: Abasár, Gyöngyös, Villány, Csongrád, Szentatantalfa, Kecskemét, Mátrafüred, Balatonszárszó, Nagykanizsa, Orgovány, Zalaegerszeg, Mezőzombor, Balatonvilágos, Surd, Küngös, Eger, Pálosvörösmart, Mátrafüred, Pécs, Nagykanizsa, Tapolca, Badacsonytomaj, Vasboldogasszony, Verpelét, Gyöngyössolymos, Mosonmagyaróvár, Kisfalud, Nemesgulács, Balatonszárszó, Balatonlelle, Debrecen, Tarcal, Sopron, Kaposmérő, Szekszárd, Becsehely, Beled, Mátrafüred, Csongrád-Bokros, Gyöngyösoroszi.

Jelenleg több, mint 60 taggal működik.

A szövetség célja az engedéllyel rendelkező szőlőszaporító alapanyag- és a gyökeres szaporítóanyag termesztők, forgalmazók, kutatók és fejlesztők önkéntes szövetségbe tömörítése, szakmai összefogása. Érdekvédelmi és információs feladatok ellátása, az ágazat korszerűsítése, a kiemelten magas biológiai értékű tesztelten vírusmentes szőlő szaporítóanyag előállítása.

Továbbá, a fenti célok érdekében a szövetség koordináló feladatokat lát el az alábbiak szerint:
 Szakmai összefogás, érdekvédelmi feladatok ellátása, egyeztetése, érdekvédelmi képviselet.
 Szakmai, kereskedelmi információs rendszer megteremtése és működtetése.
 Szőlő szaporítóanyag piackutatás, az export-import figyelemmel kísérése.
 Hatósági szabályok meghozatala előtt előzetes véleménynyilvánítás.
 Engedély nélküli termesztés és forgalmazás elleni határozott fellépés.
 Szakmai kiállításokon való részvétel szaporítóanyag és fajtapropaganda feladatok ellátása, közös szakmai programok szervezése.
 A termesztést elősegítő anyagok, eszközök beszerzésének koordinálása.
 Szakmai ismeretek bővítésének elősegítése (belföldi, külföldi) tanulmányutak, továbbképzések szervezése.
 Külföldi társszövetségekkel kapcsolat kiépítése, fenntartása.

Abasár Önkormányzata 2014-ben a Leader-program keretében pályázati támogatást nyert el az oltványtermelés történetét technikáját feldolgozó és bemutató könyv elkészítésére.

Abasári székhellyel 2000 óta működik az úgynevezett ABASZŐLŐ Oltványtermesztő és Értékesítő Szövetkezet, jelenleg 15 taggal. Fő tevékenységünk: szőlőoltvány előállítása, téli tárolásuk, ültetésre való előkészítés, vírusmentes oltványok termesztése, minőségbiztosítás és a helyi, térségi borászokat összefogó kommunikációs, kapcsolati rendszerek ápolása. A tagok összesen 8 vírustesztelt telephellyel rendelkeznek. A fajtatisztaságra és a kiváló minőségre garancia a vezetőség szakmai irányítása mellett az Országos Minősítő Intézet és a Növényegészségügyi Hatóság rendszeres ellenőrzése a szőlőiskolában, illetve a mindenkori osztályozás ellenőrzése és jegyzőkönyvezése az Országos Minősítő Intézet által.

A helyi borászok egyaránt alkalmazzák a reduktív, oxidatív és a barrique hordós technológiát, így széles kínálattal várják az ország minden területéről érkező, visszajáró vendégeket. A látogatók kellemes estéket tölthetnek el a vendégfogadásra alkalmas pincékben – étkezési lehetőséggel, élő zenével szolgálva a kikapcsolódni vágyókat. A Sár-hegy oldalán termett olaszrizling abasári pincészetek büszkesége. Az abasári olaszrizling megőrizte autentikus jellegét – mellőzvén a borászati divathullámokat –, így vált Abasár egyik nevezetességévé. A lakosság fő megélhetési forrása ma is a szőlő és a bor, amely minőségét tekintve országos viszonylatban is az első tíz között található, de országos szinten jelentős az oltványkészítés is.

Az Abasári Olaszrizling Borbarátok Egyesülete több borász/pincészet társulásával jött létre: Abasári Bormanufaktúra; Pálinkás Pincészet; Molnár és Fiai Pincészet; Dér Pince; Maróti Pince. Az egyesület célja az abasári borok, köztük az Olaszrizling, valamint a Mátra aljai Borvidéken fellelhető, egyéb jellegzetes borfajták népszerűsítése. Ennek érdekében rendezvényeinket is ebben a szellemben szerveznek. Ezek közé sorolandó a tavaszi Szőlő Rügyfakadás Ünnepe, mely Abasáron immár második alkalommal kerül megrendezésre 2013 áprilisában. A térségből már több borász jelezte, hogy szeretne csatlakozni az Abasári Olaszrizling Borbarát Egyesülete.

2014 augusztusában került megrendezésre az Abasári Olaszrizling Nonprofit Kft. és a Nagymarosi Borbarátok Köre Egyesület közös szervezésében az ún. Abasári Borkaszárnya. A rendezvényen számos kulturális, sport és zenei élmény szolgálta az érdeklődőket. Koncertekkel, kóstolókkal és bemutatókkal várták vendégeiket. Hagyományőrző csoportok mutatták be a tájegység kulturális értékeit, fellépett az Árvalányhaj Tánccsoport, a Visontai Hagyományőrző Zenekar, az Abasári Dalkör. A technikai sportokat kedvelők számára drift bemutatót tartottak. A rendezvény napján számos helyi gasztronómia ételt és természetesen Abasár legfinomabb borait megkóstolhatta a közönség. Bemutatkozott az Abasári Olaszrizling Borbarátok Egyesülete, amely több, mint 10 féle olaszrizlinget hozott el kóstolásra.

Magyarország borvidékei
Magyarország borvidékei
Kővágói Pincesor
Kővágói Pincesor

image017

image019

 A Pálinkás Pincészet pincéje és vendéglátó helye
A Pálinkás Pincészet pincéje és vendéglátó helye

image023

Többszintes pincerendszer Abasáron
Többszintes pincerendszer Abasáron

image027

Az abasári borászatok listája elérhető itt:

Közelgő események

Nyomtatványok