A település múlja i.e. 2500 körülre nyúlik vissza. A feltárt kő- és csonteszközök azt bizonyítják, hogy a terület már ekkor is lakott település volt.

A település névadója, az Aba nemzettség volt, akiknek I. István király hűséges szolgálatukért birtokot adományozott. Ennek előzménye, hogy az Anonymus által „kunoknak” mondott, feltehetően kabar eredetű Abák szállásterülete volt a honfoglalást követően a környék. A nemzettség első itt jelentkező tagja Pata, aki Taksony – Géza korában élhetett. A Szent István kori hős, Csaba nádorispán vehette el Géza fejedelem egyik lányát. Az ő fiuk volt Aba Sámuel, 1041-1044 között magyar király. Részben erre vezethető vissza, hogy az ország legnagyobb földesurai közé tartozott, aki a Mátra nagy része mellett több tucat falut mondhatott magáénak. Birtokai a Mátra vidékén nagy tömbbe tartoztak, Saár és Debrő monostora köré, ahol, legalább tíz ág birtoklása igazolható. A harmadik birtoktömb a Tisza két partján terült el.

A terület fejlődésében meghatározó szerep jutott a kereszténység elterjedésének, az egyház központok kialakulásának. Az Abák elődje, Csaba Nádor és utóda Aba Sámuel alapították sármonostorát, és 1018 után Debrőmonostorát.

A település legmagasabb területén, a mai kultúrház és tűzoltószertár építésénél XI. századi kőpakolás sírokra bukkantak. Minden valószínűség szerint itt lehetett a község első plébániatemploma és temetője. A hagyomány szerint Aba Sámuel király itt a bencések számára monostort és apátságot alapított 1042-ben. Ez a mohácsi csata utáni időkben pusztulhatott el. A Bécsi Képes krónika szerint e monostorban temették el Aba Sámuel királyt, akit ellenségei 1044-ben a ménfői csatavesztés után a Tisza vidékén megöltek.

Fekvése, elhelyezkedése
A Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől keletre, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében fekszik a település. Jól megközelíthető autóval mind Gyöngyös, mind Mátrafüred irányából.
Abasár eredeti neve Saár, a X. században itt élt birtokos személy nevét őrzi, jelentése sárga, szőke. Heves megye nyugati részén a Mátra lábánál, Gyöngyöstől 9 kilométerre, egy különleges fekvésű völgyben található.
A dombos vidéken a legmagasabb tengerszintfeletti magasság 497 méter, ez a Sárhegy magassága. A falu határában a tatár mezőn természetföldrajzi kuriózum a jégkorszakból visszamaradt körfolyások területe. Nyugati határán van a Szent Anna tó, mely vulkáni kráterben alakult ki. Ide húzódik a Sárhegy védett növény és állatvilága. Nevezetes az itt található nádas és a ritka lepkék. Cser és tölgyes erdők találhatók a környéken, az erdőkben megtalálhatók a Mátrából átjáró nagy és kisvadak, madarak. Abasár andezit és homokkő lelőhelyekkel rendelkezik. Jellegzetesek különleges, állandó hőmérsékletet biztosító borospincéi, melyek még a Mátrában is kuriózumnak számítanak.
Az abasári borvidék fejlődésében is meghatározó szerepet játszott a banktőke megjelenése. A századforduló után, 1901-ben kapta mai nevét a település, ahol többek között Magyarország legmagasabban fekvő szőlőterülete is található (Sárhegy, „dobóczi lapos”).

Középkor
A település az Árpádok korában az Abák szállásbirtoka. Első írásos említése 1261-ből való, földesurai az Aba nemzetségbeli Csobánka, majd Kompolti család. Házasságok és öröklések birtokhoz a Bossányiak, Orczyak, Tarródyak, Hallerek, s a Haller családba beházasodottak. A lakosság többször is kihalt.

1902-től használatos az Aba első tag, mely arra utal, hogy a király nemzetsége 1522-ig birtokolta a falut. Az Abák itt a XI. században monostort alapítottak. A monostor a Bolt-tetőn volt, kör alakú kápolnájának maradványai ma is láthatóak. A Bécsi Képes Krónika szerint a monostorban temették el Aba Sámuelt, a sziklába vájt sírhely a XVIII. Században a Baldácsy család által épített pincében látható ma is.

A kora középkor utáni évszázadokban megindult fejlődést jelentősen visszavetette a török hódoltság. A 146 éves hódoltság alatt visszaesett a szőlőtermesztés, mely ezt követően a XVIII. században kapott új lendületet. A XIX. században változik meg alapvetően a szőlőtermelésre alapozott megélhetés.

Haller Sándor
Az Aba Sámuel 8 láb hosszú és magas, kezdetlegesen vágott, nyitott sírürege fölé báró Haller Sámuel, arannyal kivert betűjű vörösmárvány táblát állított a következő chronogrammos felirattal, mely nem kevesebb, mint kilencszer adja minden két sorban a felíratás évét 1773-at és a 3-4 sor Aba halálozási évét 1044-et.
Bejáratánál 1773-ban Haller Sándor által állíttatott márvány emléktábla áll, melynek szövege magyarul:

„Ez üregbe volt letéve Sámuel Aba, Magyarország III. királya vagy inkább zsarnok, országpusztító. Gonosszal és kegyetlenséggel teljes király, ki népe által a Tiszánál megöletett. Bámuljátok a dolgok éktelen változását, a királyi sírboltból lett borospince felett!
Hol a halál véres zsákmánya pihent, ott a kedvet adó hordók domborodnak. Ezért pirul Bacchus, ezért pirosabb a saári (abasári) bor a felernuminál. Most igyál, hogy kipirulj.
Romjaiból kiemelte báró Haller Sámuel tábornok.”

Baldácsy Antal
Haller tábornok ismereteit a szájhagyományból merítette, ez talán ki sem érdemelt felirat. Haller tábornok utódjának, Annának férje volt Baldácsy Antal, aki a kastélyt és a Bolt tetőn lévő pincerendszert is építette.

A kripta pincét felmérték és megvizsgálták a régészek, s megállapították: ezt a részt többször is átalakították. A járószintet mélyítették, így a sírkamra a magasba került, a kripta helyiség jobb oldali felét lefalazták és kicsempézett hordót építettek oda. Továbbhaladva borkóstolót alakítottak ki, mely mögött kősírokat találtak, de ezt is lefalazták. Az átépítések a további kutatást megakadályozták. Az itt feltárt sírokban főúri temetkezési szokásoknak megfelelő eszközöket nem találtak, a jövő feladata kideríteni, mi rejlik vajon a lefalazott részek mögött.

Pusztították járványok és háborúk. Bossányi Gáspár gömöri birtokairól telepített ide zselléreket, így nőtt a falu népessége. A megélhetést a szőlőművelés, bortermelés, pálinkafőzés és a malomipar biztosította. A bő vizű Bene patakmentén összesen mintegy 20 malom volt.

A településen 1693-tól anyakönyveznek.

Újkor, Hanák Kolos
Mindkét község rendelkezett önálló pecséttel. A filoxéra járványa falu összes tőkéjét elvitte. Az addig kis parcellákon gazdálkodók tönkrementek, Földjeiket eladták s így váltak később summásokká.

Ebben az időben alakította ki itt birtokát Hanák Kolos és kezdték az oltványkészítést tanfolyamokon elsajátítani a sáriak is, s telepítették be a Hanák birtokot elsőként a magasművelésű fajtákkal. meghatározta a szőlőtermelés borkészítés. Sok örömet és bánatot okozott ez a történelmük során. A szőlő többször is kipusztult, például a török vész idején a háború miatt, 1870 és 95 …(???)

A lakosság fő megélhetési forrása ma is a szőlő és a bor, amely minőségét tekintve országos viszonylatban is az első tíz között található, de országos szinten jelentős az oltványkészítés is.