Az Abasári Értéktár Bizottság több helyi értéket javasolt megyei értékké nyilváníttatni, ezért mindezek anyagát megküldte elbírálásra a megyei értéktárba. A Heves Megyei Értéktár Bizottság 2016. 11. 15-én ülésezett, ahol számunkra a következő kedvező döntés született:

A Heves Megyei Értéktár Bizottság 2017. 02. 28-i értesírése alapján a Heves Megyei Értéktárba felvette:

  • Az Abasári Kapásház nemzeti értéket kulturális kategóriában
  • Az Abasári Szent Anna Kápolna nemzeti értéket kulturális kategóriában
  • Az Abasári Kőtenger nemzeti értéket természeti környezet kategóriában
  • Az Abasári Olaszrizling nemzeti értéket agrár- és élelmiszergazdaság kategóriában

Ezekkel az értékekkel együtt már 5-re emelkedett a Heves Megyei Értéktárba bekerült abasári értékeink száma, mivel a „Sármonostor, Aba Sámuel király sírja” már korábban felkerült erre a listára.

Kapásház:

A Kapásház, tájház őrzi Abasár szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyi emlékeit, továbbá a századfordulós summás-kapás család életmódját, és a monostor emlékeit mutatja be.

abasar-kapashaz

Kapsház


Itt megtalálható Abasár népi viselete, melyet csak itt láthatnak az érdeklődők. A palóc stílusban épült ház 230 éves, az 1902-es látképen még csak ilyen stílusban épült házak voltak láthatóak, ma azonban ez az utolsó a településen.
kapashaz-abasar

Abasári Kapásház


A tájház 1981-ben nyitotta meg kapuit az érdeklődők számára is és pályázati forrásból néhány éve a turisztikai igényeknek megfelelően mellékhelységet, akadálymentesített mosdót alakítottak ki.

Abasári Szent Anna Kápolna:
Abasártól néhány kilométerre látható a különleges kis kápolna a természet harmóniájában. Bossányi Gáspár építette 1745-ben az Abasár felett húzódó Sár-hegyen. Az egyházközség 1797 óta ünnepelte hivatalosan a Szent Anna napi búcsút a kápolnánál. A kápolna különleges hangulatát az is megadja, hogy Sár-hegy teteje lapos, fennsíkszerű, rajta egy mintegy 50-55 méter átmérőjű tó alakult ki, az úgynevezett Szent Anna-tó. A kápolna környéke természetvédelmi terület, különleges növény és állatvilággal rendelkezik.

abasar-szent-anna-kapolna

Szent Anna Kápolna

Kőtenger:
Az úgynevezett periglaciális kőtengerek, amelyek egyik magyarországi szinten különleges változata a Tatár-mező fölötti Serpenyős területén található a völgytalpat kitöltő közel 1 km hosszú és 100 m széles kőfolyás formájában. Az egykori vulkanizmust követő szerkezeti mozgások nyomán KÉK-i és erre merőleges törésvonalak kedvező lehetőséget jelentettek a hegység belsejéből érkező vízfolyásoknak völgyük kialakítására. A pleisztocén csapadékos időszakaiban a mainál nagyobb vízmennyiségű patakok képesek voltak a meredek lejtőkön az alig bontott, nagyméretű andezittörmelék elszállítására, s a mátraljai völgykapuban klasszikus hordalékkúpok lerakására. Az 1950-es években geológus-geográfus kutatók figyeltek fel arra a pleisztocén végi nagyméretű, akár 1 m-es nagyságot is elérő, alig lekerekített görgetegekből álló folyóvízi hordalékkúpra, amely a Tatár-mező kőtengerét alkotja.

abasar-kotenger

Kőtenger


A Tatár-mező és környéke (Serpenyő) természeti érték kategóriában kérte az értéktárba történő felvételét. Szakmai jelentőségét adja, hogy a periglaciális kőtenger képződés és az így keletkezett kőzetanyag elhordásával kialakult, nagyméretű hömpölyökből álló hegylábi hordalékkúp iskolapéldájának tekinthető, a folyamat összefüggései az országban egyedülálló módon tanulmányozhatóak, sőt szakmai anyagokban a tatármező kifejezést javasolták a hasonló képződményekre. Értékét tovább növeli a helyiek emlékezetében élő népmonda, mely szerint a kőzetanyagban a tatárok által felgyújtott, vár maradványait vélik felfedezni.

Abasári Olaszrizling:
A Sár-hegy oldalán termett olaszrizling abasári pincészetek büszkesége. Az abasári olaszrizling megőrizte autentikus jellegét – mellőzvén a borászati divathullámokat –, így vált Abasár egyik nevezetességévé. A lakosság fő megélhetési forrása ma is a szőlő és a bor, amely minőségét tekintve országos viszonylatban is az első tíz között található, de országos szinten jelentős az oltványkészítés is.

abasar-olaszrizling-dulo

Abasár, a kitűnő Olaszrizlingek otthona


Az Abasári Olaszrizling Borbarátok Egyesülete több borász/pincészet társulásával jött létre: Abasári Bormanufaktúra; Pálinkás Pincészet; Molnár és Fiai Pincészet; Dér Pince; Maróti Pince. Az egyesület célja az abasári borok, köztük az Olaszrizling, valamint a Mátra aljai Borvidéken fellelhető, egyéb jellegzetes borfajták népszerűsítése. Ennek érdekében rendezvényeinket is ebben a szellemben szerveznek.