Kezdőlap » Hírek » Előzzük meg a tűzeseteket!

Előzzük meg a tűzeseteket!


A katasztrófavédelmi igazgatóság lakossági tájékoztatója a szabadterületi tüzek megelőzése érdekében.

SZABADTERÜLETI TÜZEK MEGELŐZÉSE

Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (továbbiakban: OTSZ) alap-vetően megváltoztatta az égetéssel kapcsolatban az eddigi gyakorlatot a belterületi és a külterületi ingat-lanok területén.
Az OTSZ 225. § (1) bekezdése alapján „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.” Belterületi ingatlanok esetében a helyi önkormányzat rendelete szerinti idő-pontokban és feltételekkel lehetséges.
Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul, így a tűzeset hely-színén jelen lévő tűzoltásvezető dönthet bizonyos területek további leégetéséről. A felderítés és a megfe-lelő tűzoltási taktika kidolgozása érdekében a kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik (pl. NATURA 2000-es területekre a művelési kötelezettség nem vonatkozik), az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további haszno-sításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
Az OTSZ 226. § (1) bekezdése alapján „Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.”

Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz (jelen esetben ez a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség), majd a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

A kérelemben foglaltak valamint a helyszínen tapasztaltak alapján hozza meg a döntését a hatóság. Az engedélyben kikötésként szerepelteti azokat a feltételeket, amelyek indokoltak a biztonságos égetés el-végzéséhez. (pl. a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani, az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni, stb.)

Az OTSZ 228. § (1) bekezdése alapján „A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.” Ezt a védősávot éghető alj-növényzettől, gallytól tisztán kell tartani, a folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

Amennyiben az adott területen tűzgyújtási tilalom került elrendelésre, abban az esetben tilos irányított égetés végzése, a szabadban történő tűzgyújtás az erdők területén.

A SZÉN-MONOXID MÉRGEZÉSEK, A KÉMÉNYTÜZEK ÉS A LAKÁSTÜZEK MEGELŐZÉSE

Az elmúlt években megnőtt azon háztartások száma, ahol szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, valamint nagyon sok háztartásban a használati melegvizet átfolyós rendszerű gázüzemű berendezéssel biztosítják. Többek között ennek is következménye, hogy megszaporodtak a tüzelő, fűtő berendezésekkel kapcsolatos káresetek, CO mérgezések. A nem rendeltetésszerű használat következtében jelentős anyagi kárral, súlyos, esetleg halálos sérülésekkel járó lakástüzek alakulhatnak ki  pedig ezek nagy része megelőzhető lenne.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fűtési szezon végével csökken valamelyest, de nem szűnik meg teljesen a szén-monoxid mérgezés kialakulásának veszélye. Az egész évben használt gázüzemű átfolyós vízmelegí-tők, bojlerek és az időszakosan használt fatüzelésű kályhák, kandallók karbantartásának elmulasztása ese-tén a fűtési szezonon kívül is fennáll a szén-monoxid mérgezés kialakulásának kockázata.

A szén-monoxiddal kapcsolatos balesetek több mint fele a fürdőszobákban történik. Az okok között pedig a levegő-utánpótlás hiánya szerepel az első helyen. A gázüzemű átfolyós vízmelegítők, vagy a bojlerek és a páraelszívók egyidejű működése esetén egy teljesen zárt fürdőszobában percek alatt elhasználódik a rendelkezésre álló levegő. Az így keletkező vákuum hatására az égéstermékek visszaáramlanak a kéményből a készülékbe, majd a fürdőszobába.

A szén-monoxid mérgezést kiváltó okok lehetnek
• a tüzelő, fűtő, és egyéb berendezések helytelen használata,
• nem kellően tömített kazán, kályha, kandalló, füstcső,
• elszennyeződött „átfolyós” vízmelegítő,
• a karbantartás és ellenőrzés hiánya,
• a helyiségek nem megfelelő szellőztetése.

A nehezen észlelhető, színtelen és szagtalan szén-monoxid jellemzően a tüzelő berendezésből vagy a nem megfelelően működő kéményből áramlik vissza a helyiség légterébe, ez azonban a berendezések és a ké-mények rendszeres ellenőrzésével megelőzhető.
Ha valamilyen hiba miatt mégis szén-monoxid kerül a légtérbe, azt a megfelelő eszközök érzékelni és jelezni tudják. A katasztrófavédelem szakemberei a fűtési szezon kezdete előtt vizsgálták a szén-monoxid érzékelők alkalmasságát és forgalmazását. Négy gyártó tíz ellenőrzött terméktípusából a fogyasztóvéde-lem korábbi minőségi vizsgálatain mindegyik berendezés megfelelő értékelést kapott. A Nemzeti Fo-gyasztóvédelmi Hatóság által elvégzett laboratóriumi tesztek alapján összeállított pozitív és negatív lista a http://www.nfh.hu/node/7984 honlapon olvasható.

A kémények üzemeltetésével kapcsolatos veszélyek:

A kémények szabálytalan kivitelezése esetén
• égéstermék áramolhat vissza a lakótérbe, egyéb zárt terekbe,
• meghibásodhat a tüzelő-fűtő berendezés.

Szilárd anyagok, hulladékok vagy olaj égetésekor
• korom, kátrány rakódhat le a kémény falára,
• leszűkülhet a kémény belső kerülete,
• magas hő hatására a korom, kátrány meg is gyulladhat.

Az előzőekből is látható, milyen nagy jelentősége van a tüzelő berendezések és a kémények rendszeres ellenőrzésének. A fűtőeszköz karbantartásához hívjanak szakembert, a kémény ellenőrzését, tisztí-tását pedig tegyék lehetővé a kéményseprők részére!

A kémények ellenőrzését továbbra is kéményseprő szakemberek végzik. Az, hogy milyen gyakran érkezik valakihez a kéményseprő, attól függ, hogy az adott háztartásban milyen tüzelőberendezést használnak.
Azoknál a kéményeknél, amelyekbe
• szilárd tüzelőanyaggal és olajjal működő fűtőeszköz van bekötve – évente,
• amelyekbe gázüzemű fűtőberendezés van bekötve – kétévente,
• az időlegesen használt ingatlanok (pl. nyaraló) esetében – négyévente végeznek ellenőrzést.
Nem kell ellenőriztetni a jogszabály szerint használaton kívül helyezett kéményeket.
A lakosság részére a kémény ellenőrzése ingyenes, ha azt a kéményseprő az előre közölt időpontban el tudja végezni.

A kéményseprő 15 nappal az ellenőrzés előtt írásos értesítőt dob a postaládába. Ha az ebben megadott időpontban nem találja otthon az ingatlan tulajdonosát/használóját, újabb időpontról hagy értesítést. Ha a munkát a kéményseprő a második időpontban sem tudja elvégezni, akkor a tulajdonosnak 30 napon belül egyeztetnie kell egy új időpontot, amikor elvégezhető a munka. A harmadik időpontban elvégzett munkáért már ki kell fizetni a kiszállási díjat (körülbelül 500 forint), de nem készpénzben, hanem csekken, vagy átutalással.
Természetesen lehetőség van arra is, hogy valaki az ingyenes sormunkán túli kéményellenőrzést vagy tisztítást rendeljen meg. Ezt a 1818-as telefonszámon, azon belül a 9-es, majd az 1-es menüpont kiválasz-tásával elérhető ügyfélszolgálaton teheti meg. A két kötelező sormunka között megrendelt ellenőrzésért és a sormunkába nem tartozó munkák elvégzéséért szintén fizetni kell.

A kémény szabálytalanságát hibakódokkal jelzi a kéményseprő az ellenőrzéskor átadott tanúsítványon.
A hibakódok jelentése: (a tanúsítvány hátoldalán is olvasható)
1. Az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető használata tilos a hiba igazolt kijavításáig!
2. Nem megfelelő az égéstermék-elvezető.
3. Nem megfelelő az összekötő elem.
4. Nem megfelelő a tüzelőberendezés.
5. Nem megfelelő a levegő utánpótlás, üzemeltetés veszélyes, szakember bevonása szükséges.
6. Szabálytalan bekötés az égéstermék-elvezetőn.
A 2-6. kóddal jelölt hibákat a következő felülvizsgálatig ki kell javítani. Amennyiben nem történik meg a javítás, a kémény használatát megtiltják (1. hibakód).

A meglévő tetőszerkezetre (fedélszerkezetre) felhelyezett bitumenes zsindely esetén szikrafogót kell a kéményre építeni.

Amennyiben a kéményseprő az ellenőrzés során megállapította, hogy a kémény veszélyes, azt nem hasz-nálhatják a tanúsítványon megjelölt hiba kijavításáig. A javítást csak tanúsított kéményépítő szakkivite-lezők végezhetik.

A hiba kijavítása után újbóli műszaki felülvizsgálatot kell megrendelni a kéményseprő-ipari szervtől. A kéményt használni csak az általuk kiállított tanúsítvány alapján szabad.

Amennyiben a kéményseprő tevékenységével vagy a tőle kapott tájékoztatással kapcsolatban panasza van, először a kéményseprő-ipari szolgáltatóhoz forduljon!
A kéményseprő-ipari szerv

megnevezése: BM OKF Gazdasági Ellátó Központ Kéményseprőipari Szerv
Heves Megyei Ellátási Csoport
címe: 3300 Eger, Klapka György út 11.
honlapjának elérési útvonala: http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu
e-mai címe: kemenysepro.ugyfelszolgalat@katved.gov.hu
személyes ügyintézés az Eger, Klapka út 11. szám alatti irodában lehetséges hétfőn 8:00 – 20:00 óráig
egyéb munkanapokon 8:00 – 14:00 óráig
telefonos elérhetőség a BM OKF GEK által kezelt központi telefonszám: 1818, 9-es majd 1-es menüpont
azon belül
• 9.1.1 időpontfoglalás
• 9.1.2 megrendelés
• 9.1.3 számlázás
• 9.1.4 bejelentés/panasz
• 9.1.5 adatmódosítás
• 9.1.6 általános információ
• 9.1.9 adatkezelési tájékoztató

Ha a kivizsgálás után további panasszal kívánnak élni, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz fordulhatnak.
Az Igazgatóság címe: 3300 Eger, Klapka út 11. vagy 3301 Eger, pf. 253.
e-mail címe: heves.titkarsag@katved.gov.hu

Közelgő események

Nyomtatványok